A legjobb kávézók az iskola környékén

 

Néha az órák végeztével jólesik egy kicsit még nem hazamenni és inkább kényelmesen elüldögélni valahol egy sütivel és/vagy valami forró/hűsítő itallal, akár társaságban, akár egyedül. Hőn szeretett intézményünk kávézási lehetőségeket illetően szerencsére tökéletes környezetben helyezkedik el: a Margit-körút már-már hemzseg a színesnél színesebb kisvállalkozásoktól, és azt gondoljuk, bűn lenne ezeknek a pikáns gyöngyszemeit sértő ismeretlenségben hagyni. Így hát fáradalmas (és sok-sok kávé elfogyasztásával járó) munka árán összegyűjtöttük nektek az öt legjobb kávézót a környéken, amiket érdemes – egyéni kutatást végezve – valóban próbára tenni.

MUCI

A budai fiatalság (mondhatni) viharos éjszakai életéből már jól ismert Dugattyússal szemben foglalja el szerény kis trónját a Muci, amin keresztül az utca egy másik, jóval józanabb és kedvesebb arcát mutatja meg. Ebbe a kávézóba belépni olyan érzés, mintha az ember egy nyálas és elcsépelt, de titokban nagyon-nagyon szórakoztató romantikus vígjátékban lenne maga a frufrus főszereplő, és már-már hallja a háttérben a csilingelős popzenét. Bár a hely nem a legpénztárcabarátabb opciók közé tartozik, a “lédúsabb” napokban abszolút megér egy látogatást. A pultban színes süteménykülönlegességek állnak büszke sorfalat, és már-már örül az ember, amikor hosszú a sor, mert több ideje van meghozni a lehetetlen döntést, hogy melyiket válassza. A nagymamásan elkészített almáspitétől, az újragondolt Esterházy-szeleten keresztül az erősen kommersz pumpkin spice lattéig: a Muci mindenfajta finomsággal kedveskedik nekünk – ne utasítsuk el gyengéd hívó szavát.

CAFÉ ROSE

Az iskolánk fenyegető közelségében bújik meg a jól ismert Café Rose – néhai Café Blini – ami sokak számára kínált már vigasztaló menedéket a húzósabb tanórák után, finoman gőzölgő, panáceaszerű gyógyír (kávé) mellett. A cserepes, rózsaszín virágokkal takarózó ablakok, a mosolygós kiszolgálás, a névvel indiszkréten játszó tapéta és a pénztár mellett összekucorodó macaronok, sós piték, madeleine-ek és (ahogy mindig büszkén kiemelik:) házi készítésű mandulás kekszek, mézeskalácsok már csak az üzlet mellett elhaladva is megállásra késztetnek. Hangulatos, meghitt és nagyon-nagyon intim: a Rose velúrpuffjain ücsörögve úgy érzi magát az ember, mintha csak egy közeli ismerőshöz ugrott volna fel egy sütiért. A Café Rose a lehető legbudaibb kávézó, ahol jólesik a kinti székeken, a napsütés által teli találatban kellemesen elbeszélgetni, vagy akár csak egy szelet csokis babka mellett elfogyasztani a napi tananyagot, és közben nézni, hogyan haladnak el mellettünk sorra az ismerős arcok, akiktől/amiktől még csak most köszöntünk el.

BUDA COLLECTION 

Bár a Buda Collectionben a dolgok (hogy úgy mondjuk:) karácsony utáni árakon forognak, ebbe a sikkes üzletbe abszolút megéri beállítani a pereputtyal egyik délután. A Margit-körút rejtett kincses(!)dobozában zseniális szelekcióban találunk ritka lemezeket, első kiadásos könyvkülönlegességeket – és egy kávégépet is.  De már csak távolról csodálni az itteni kultúrcikkeket is felemelő élmény, meg aztán egész úton hazafelé sajnálni, hogy mégis otthagytuk valamelyiket, és vágyakozó pillantásokat vetni hátrafelé.

KAZETTA

Családias, letisztult és rettenetesen laza: a cisz-margit-hídi, egyben kávézó- és ruhaüzletként is működő Kazetta Café a kvintesszenciális körúti hangulatot hozza. Ha végre legyőzve félelmünket az intimidáló bajszos baristáktól bemerészkedünk az ajtón, isteni kávéval ücsöröghetünk a (főleg ősszel!) filmvászonra illő Török utcában, az egyszerre legmenőbb és legijesztőbb emberek testközelségében, – az intim beszélgetéseket gorombán félbe-félbeszakító, már-már brechti kizökkentés magaslatain mozgó 17-es villamos síneivel párhuzamban. Egy egyszerű csészén kívül a nemrég kezdeményezett szombati brunchukra is betérhetünk, streetwear ruhákat vásárolhatunk, a falon kortárs képeket nézegethetünk nagy figyelemmel, illetve alkalmanként kiállításmegnyitókon, zenei funkciókon is tiszteletünket tehetjük, ámen.

MÓKA

A Varsányi Irén utca rajzoltnak tűnő leplei közt búvik meg a Módszertani Kabinet, ami túlkényelmes kinti székeivel, jellegzetes türkiz- és narancssárgás színkavalkádjaival és egyedi, bakelitlemezekkel megspékelt atmoszférával igyekszik a kedvünkre lenni. A házias sütiélményeknek és magvas diskurzusoknak színes hátteret kínál a nagyonis otthonos, padláshangulatú berendezés, ami által néha már úgy érezzük, hogy bármit meggyónhatunk kávézótársainknak (és már-már érezni a tömjén- és ostyaszagot). Ideális az elmaradó első órák értelmes-értelmetlen eltöltésére, a pörgős közös ötletelésre, az évzáró búcsúkávékra. Nyolcadik órák okozta rohamos kalóriaveszteségünket is itt kezelhetjük (talán) a legjobban: színházi műsorhoz hasonlóan változatos levesrepertoárjukkal és hamisíthatatlan, pajzánul csalogató melegszendvicsillataikkal vigasztalódva vehetünk végre inkább villát a kézbe toll helyett – mindezt földtől nem (!) elrugaszkodó áron.

Tóth Lujza 12.B

Farsang

Pénteken tartottuk az első rákóczis farsangot. A programokról és a fő szervezőkről itt írtunk részletesen: RFG_farsang Képes beszámoló következik.

Fotók: Dr. Havassy András, Katona Krisztina, Kontár-Halász Emese, Puskás Levente

Koszorúzás az Eötvös-szobornál

 

 

Eötvös József iskolánk jogelőd intézményének tanulója volt. Hagyományos koszorúzási ünnepségünket idén február 2-án tartottuk az iskolai könyvtár előtt. Báró Eötvös József szépíró, politikus, jogász Magyarország első vallás- és közoktatásügyi minisztere 1871-ben ezen a napon hunyt el.

„A világon nem a tudomány, hanem a szeretet művel csodákat” (Eötvös József)

Az idei tanévben a 8.T osztály tartott színvonalas megemlékezést, amelyen minden osztályt két diák képviselt, akik a műsor végén elhelyezték a kegyelet virágait. 

Eötvös József 1813-ban született Budán. Édesapja Eötvös Ignác, édesanyja Lilien Anna volt. Egyetemi tanulmányait a pesti egyetemen bölcselet és történelem szakokon végezte. Érdekelte a politika, a filozófia és az irodalom is. Tehetséges íróvá vált, mint azt művei, például A falu jegyzője, a Nővérek vagy az Elbeszélések is bizonyít. Jelen volt az 1832. évi országgyűlésen Pozsonyban, ügyvédi vizsgát tett, aljegyző lett, majd Eperjesen közbíra. Járt Németországban, Svájcban, Hollandiában, Franciaországban és Angliában. Már utazásainak megkezdése előtt levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia, majd rendes tagjává 1839-ben. 1866-tól pedig az Akadémia elnöke is lett. Irodalmi munkásságának köszönhette, hogy a Kisfaludy Társaság is tagjának választotta, melyet 1847-ben megújított, 1860-tól pedig elnökként vezetett is.Vallás- és közoktatásügyi minisztere lett a Batthyány- majd az Andrássy-kormánynak is, meghozta a népiskolai közoktatásról szóló törvényt, ezzel általános tankötelezettséget vezetett be a 6 és 12 éves kor közötti gyermekeknek, valamint lehetővé tette, hogy a tanulók anyanyelvükön részesülhettek az alapoktatásban. Előírta, hogy minden olyan községben, ahol legalább 30 tanköteles korú gyerek él, elemi népiskolát kell létesíteni.

Megindította a közép- és felsőiskolák reformját. Javaslatára fogadta el az országgyűlés az akkori Európában kivételesen liberálisnak számító nemzetiségi törvényt is. 1867-ben életbe léptette a zsidók egyenjogúsítási törvényét és létrehozta az izraelita kongresszust, hogy a zsidók saját kezükbe vehessék egyházi és iskolai ügyeik vezetését.

Gondolatok iskolánk egykori tanulójától:

„Az ész az embernek nem azért adatott, hogy a természet felett uralkodjék, hanem, hogy azt követni s annak engedelmeskedni tanuljon”

„Vigyázzon mindenki magára, mielőtt meghajlik; nehéz ám felegyenesedni!”

„Haszontalan dolog az élet, ha azt magunk hasznossá tenni nem iparkodunk”

 Köszönjük szépen a 8.T osztálynak és Forrai Gabriella tanárnőnek a méltó megemlékezést!

Fotó: Kiss Adrienn

 

 

 

Páros Fordító Verseny

Immár harmadik alkalommal került megrendezésre iskolánkban a Páros Fordító Verseny. Ezúttal Rejtő Jenő tollából származó szövegeket kellett angol nyelvre átültetni. A háziversenyen az alábbi eredmények születtek:

8-9. évfolyamon 1. helyezett lett Czakó Bálint és Doór Szabolcs 9.C osztályos tanuló. A 2. helyen Tóth Dorina, Kovács Blanka 9.C, a 3. helyen Vékony Soma és Apáti Kadosa 9.T osztályos tanulók végeztek.

A 10-11. évfolyamon 1. helyezett lett Bod Péter és Güttel-Kőházy Dóra 11.HR osztályos tanuló. A 2. helyen Kun Léna, Kiss-Papp Rozina 10.T, a 3. helyen Boldog Eszter és Kranabeth Leila 10.A osztályos tanulók végeztek. Gratulálunk a szép eredményekhez!

Versenyszervezés, fotó és szöveg: Pápai-Balogh-Éva

Tervezz plakátot a robotika népszerűsítéséhez!

 

A plakátversenyre a 7.HR és 9.B osztályok összesen 37 pályamunkát adtak be, ebből a döntőbe 17 db jutott, erre lehetett szavazni. Összesen 160 fő szavazata alapján alakult ki a végeredmény:

 

A verseny szervezője, fotó és szöveg: Bajnoczi Ferenc Tiborné