Könyvek
Polcz Alaine – Egész lényeddel
Ebben a könyvben Polcz Alaine férjéről,
Mészöly Miklósról emlékezik meg, zseniálisan választékos stílusban és élénk, életszerű
emlékképekben. A cím egy, a férje egyik művéből származó idézetre utal: “Egész
lényeddel hasonlítani és emlékezni – talán születik valami új. Csak így.” Legmegragadóbb benne a
jellegzetes, el-elgondolkozó-gondolkodtató stílusa. Egyben a szeretet, a gyász
és egy lebilincselő élet lenyomata.
Oscar Wilde – De Profundis
Ezt a kisregényhosszúságú levelet Oscar
Wilde a börtönben írta Lord Alfred Douglas-nek szeretőjének és egyben
börtönbekerülése okának: ez talán már ömagában eléggé megragadó. Ezenkívül
rettenetesen őszinte, bölcs és minden külső körülmény ellenére csordultig tele
szeretettel, és erősen megkérdőjelezhető, hogy van-e olyan életprobléma, amire
nincs tanács, vigasz vagy megoldás benne.
Filmek
Metró
(1985)
Görkorcsolyán felszolgált romantikus neo-noir a cinéma
du look mozgalom étlapjáról, Luc Besson főséftől. Fred, a közönséges és
kevésbé sikeres tolvaj a párizsi metróhálózat misztikus és ködös szerkezetében
lel menedékre egy missziót követően. Az alagútrendszer groteszk karakterei,
zenészek, huligánok töltik meg fénnyel a felszíntől elszigetelt földalatti
birodalmat, no meg persze az ellenállhatatlan bourgeois női karakter, kit
Isabelle Adjani testesít meg.
Cléo
5-től 7-ig (1962)
A tavasz mindenekfölött az introspekció, a megújulás és a
szabadság édes ceremóniája. Tükrök sokasága díszíti a francia új hullám egyik
legnevesebb alkotását, visszavert képek egy francia popsztárról, kinek egyetlen
délután alatt megváltozik az élete és ezzel a szemléletmódja is. Míg orvosi
leleteire vár, feltérképezi Párizs utcáit, találkozik aktmodell barátnőjével,
később egy katonával, kivel hosszú beszélgetést folytat. Agnès Varda önreflexív
alkotása nemcsak egy autentikus képet képez a hatvanas évek francia
fővárosáról, hanem a nőlét örök belső konfliktusait is megidézi.
Programok
Az élet művészete – Szecessziós
plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914)
A tavaszi napsütés mámora megállás
nélkül Újbuda felfedezésére sarkall, a fénysugarak a magyar szecesszió otthona
felé terelnek. A Nemzeti Galéria friss kiállítása Mucha, Klimt, Vaszary János
és számos egyéb lenyűgöző művész alkotásaival biztosítja, hogy teljesen a
korban érezzem magam!
Ha téged is érdekel a szecesszió, kattints a linkre:szecesszió
Szedd magad szüret – TulipGarden
Látogass el Dunakanyarba és válogass több,
mint nyolcvanegy fajta tulipán közül! Ha te is haza szeretnéd vinni a tavaszt, kattints a linkre: tulipán
Képzőművészeti alkotás
Grant Wood – American Gothic (1930)
Ezt a titokzatos és mégis olyan sokatmondó festményt rengeteg érdekes elmélet övezi: egyesek szerint egyszerű gyászportré (az összehúzott függönyök, a nőalak fekete ruházata és félrenéző, sírós tekintete miatt), mások szerint az amerikai vidéki élet szatírája, pár értelmező elmondása alapján pedig az ókori isteneket, Plutót és Proserpinát ábrázolja (bizonyíték: vasvilla, a lány nyakláncán ábrázolt Perszephoné, az elrablást szimbolizáló hajtincs, a háztető fölötti apró, bolygószerű gömbalak). A festő azután kapta meg az ötletet az alkotáshoz, amikor elhajtott egy iowai “kartonpapír ház” mellett, és olyan embereket festett az épület elé, „akikről azt hiszem, hogy ilyen házban élhetnek”. Érdemes utánaolvasni az alkotási folyamatnak és a különböző interpretációknak, de az egészen biztos, hogy a popkultúrát erősen meghatározó, időtálló festményről beszélünk.
Zene
The Art
of Being a Girl – Julee Cruise
Odyssée
– L’Impératrice
Kék
szoba – Elefánt
Sziromtánc
– Hipnózia
Versek
Csoóri Sándor: Befordulok a fal felé
Botok
verik az éjszakát,
a
rózsák feje beszakad –
hová
futsz, szarvaslábú szél,
zúzmara-kérgű
Hold alatt?
Az
ősz kutyája rád morog,
mindkét
fogsorát láthatod:
alsó
fogsora: tört kövek,
a
felső: durva csillagok.
Ne
hívj november éjbe ki,
ordítani
én nem tudok,
bagoly-rontás
és reszketés
ellen,
többé már nem tudok.
Rongyos
a szőlő levele,
kikerics-lábú
rét topog,
véremben
a halál úszkál,
sodródó
tüske-csónakok – –
Befordulok
a fal felé,
álom-freskók
izzanak ott,
zöld
lomb-tüzek közt meztelen
vonulnak
nyári asszonyok,
katicabogár-koszorú
villog
hajukon s mellüket
ág-legyezők
takarják el,
mint
a zászlók az ünnepet –
S
kiválik a sorukból egy,
elnéz
a végtelen fele,
ujján
holdköves zöld gyűrű
sajog:
szerelem ékszere.
Neki
adom az életem,
menekülésem
örömét,
mint
júdás-csókot úgy adom
neki
magányom szégyenét,
lopjon
őszön, halálon át,
csodát
velem csak ő tehet,
zöldes
gyűrűje: nyári Hold
szikrázzon
a világ felett.
Fodor
Ákos: A legjobb kívánságokból
Úgy aludj
el, úgy
halj meg, ahogy almába
harap egy gyerek.
Kaffka
Margit: Vágyak
Úgy-e,
most jól áll a hajam megint!
És
úgy-e, jól van szabva a ruhám?
Színes
szalag, - csokorba szedve mind, -
Ilyen
a szívem is, - könnyű, vidám.
El
innen csak! Sokadalomba vágyom,
Ahol
repkednek balga kacajok,
Futószerelmek
szállnak tüzes szárnyon. -
Nagy,
halálos jókedvet adjatok!
Mulatni
akarok!
És mégis, mégis, - e homályos zúgban,
Csillapító
csendben jobb volna tán, -
Itt
csak valami néma, tompa bú van
És
béketűrő, mélységes magány - -
Jobb
volna itt maradni minden este
S az
éjszakán, míg jön a virradat
-
Behúnyni a szemem és várni egyre
Az
idő, az idő míg elhalad
És
betemeti azt a holt nyarat.
A Kultúr Guide szerzői: Radócz Emma 10.T és Tóth Lujza 11.B