Romeo és Júlia

 

A képzelet, mint legjobb színházi eszköz? Ez hogy tud működni a XXI. században? A mobiltelefonok és az internet világában? Hogyan tud szórakoztatni egy 1597-ben megjelent dráma egy mai fiatalt? Ezekre a kérdésekre adta meg a választ október 16-án a PartVonal Műhely előadása több mint 150 gyereknek, köztük 8.HR osztály tanulóinak is.

Shakespeare Romeo és Júlia című drámáját láthattuk, amelynek sajátossága abban rejlett, hogy a moderátor időnként megállítja a történéseket és a közönséggel együtt megvitatva újrajátszották a jelenetet. Például a klasszikus erkélyjelenetnél a közönség határozta meg a Romeo és Júlia közötti távolságot. (6 métert szavaztak a diákok.)

Sőt, többször is bevonták a nézőket mellékszereplőknek. Nem volt nagy hangsúly a díszleteken és a jelmezeken. Nem is kellett, mert a nézők fantáziája mindent pótolt. Szerintem nagyon jó megoldás volt, hogy a színészek több karaktert is játszottak, így inspirálva minket, hogy folyamatosan figyeljük a színpadi eseményeket. A mai fiatalokhoz olyan eszközökkel próbálták meg közelebb hozni a Romeo és Júlia történetét, mint például Capuleték bálja, ami inkább egy mai diszkóhoz hasonlított. Vagy amikor Benvolio kiszólt a közönséghez, hogy jelöljék be Facebookon. Itt azért megjegyezném, hogy minket már Instán vagy TikTokon ér el.

Nekem leginkább az tetszett, hogy interaktív és humoros volt. Nem éreztem a színpad és a közönség közötti határvonalat, a színészek többször a nézők között mozogtak.Többünknek is nagyon tetszett a darab, ezeket a visszajelzéseket kaptam a 8 HR diákjaitól:

„A szereplők szuperül játszottak. Nagyon tetszett, hogy itt-ott improvizáltak.”

„Szerintem alapvetően humoros és jó darab volt.”

„Amit külön kiemelnék, hogy humoros volt, és keveredett a XXI. század azzal a korral, amiben a történet játszódott.”

„Szerintem nagyon jó volt, és élveztem, hogy beavattak a történet titkaiba.”

Ajánlom mindenkinek, nagyon jó élmény volt!

Vadász Eszter, 8.HR