Pápai-Balogh
Éva tanárnő kezdeményezésére rendhagyó fordítóverseny volt decemberben a
könyvtárban. Fordító párosok próbálták angolra átültetni Petőfi Sándornak Arany
Jánoshoz írt levélrészleteit úgy, hogy elektronikai eszközt nem, csak
hagyományos, papír alapú szótárat használhattak. A versenyzőknek meggyűlt a
bajuk az 1849-ben íródott levelekkel, a korabeli szófordulatokkal, de ennek
ellenére kiváló, szöveghű alkotások születtek. A 7-8. évfolyam győztese a
Mátyás Nóra-Schneider Izabel páros lett (8.T), a 9-10. évfolyamon pedig a
Berencsi Henrietta-Yamamoto Anna páros győzött (10.C). Gratulálunk!
A 7-8. évfolyam győztesei |
A 9-10. évfolyamon ez a levélrészlet várt a versenyzőkre:
Arany Jánoshoz
Debrecen, febr. 14 1849.
Kedves öcsém, illetőleg bátyám!
élsz-e még? én még élek, pedig ott jártam, ahol a halál kézzel-lábbal dolgozott, s dőlt belé az ember, mint a bőgőbe a huszas. (…)Hadi tetteimről szerényen hallgatok (…) Jelenleg mint futár vagyok Debrecenben s egypár nap múlva lódulok vissza. Feleségemet s fiamat, mikor Erdélybe mentem, hozzátok akartam vinni, csak az utolsó napon határoztuk el, hogy itt maradunk Debrecenben és ez volt mindnyájunk szerencséje, mert Szalontáig mind a ketten elfagytak volna. Itt laknak Vörösmartyéknél, mind a kettő egészséges (…). Tudod, mindig édes volt előttem a családi élet, de soha oly édes, mint most, midőn elmúlt csaták után és új csaták előtt ölelhetem feleségemet, fiamat. (…)ölelünk, csókolunk benneteket! Írtál-e már a keresztfiadnak vagy egy verset? írj!
igaz barátod
Petőfi Sándor
Következzék egy részlet a 7-8. évfolyamos győztes pályaműből:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése