Beszélgetés a leköszönő diákelnökkel

 

Nagy Tamás 12.A osztályos tanuló egy éven keresztül volt a diákönkormányzat elnöke. Idén tavasszal köszönt le az elnökségről, és jelenleg az érettségire és a továbbtanulásra koncentrál. A ballagási ünnepségen ő kapta a legaktívabb végzős dökösnek járó Dök-kutyát. Tomival beszélgettünk.

Az általános iskola után miért a Rákóczit választottad?

Első helyen egy pesti elitgimnáziumot választottam, viszont ott a szóbelin vizsgán a tanárok nagyon lekezelőek voltak. Ezután jött a rákóczis szóbeli, és az sokkal pozitívabb élményként éltem meg. Szedenik Enikő, Rusvai Márta, Kontár-Halász Emese és Békefi-Zrinyi Ágnes tanárnők alkották a bizottságot. Nem bántam meg, hogy a Rákóczi választottam😊.

Rákóczis éveid alatt melyik tantárggyal gyűlt meg a bajod?

Számomra a legnehezebb tantárgy egyértelműen a kémia volt. Amikor ide jelentkeztem, nem gondoltam bele, hogy négy éven keresztül emelt szinten fogjuk tanulni. Bevallom, hogy a 12. évfolyam első évében minden dolgozatomat egyesre írtam, és csak Papp tanár úr jóindulatának köszönhetem, hogy javítási lehetőséget kaptam, és így 1.21-es átlaggal és kegyelem kettessel abszolváltam az első félévet. Jó barátomat és osztálytársamat, Tomit (Bakonyi Tamás) megihlették a szenvedéseim, és egy emléklapot készített róla, amit a bolondballagás alkalmával helyeztünk ki a kémia teremben.

Milyen volt az első éved a Rákócziban?

Rögtön online oktatással kezdtünk, gólyatáborunk sem volt. Viszont már a beiratkozás után lett osztálycsoportunk, és még augusztusban megismerkedtünk egymással. A kilencedik nagy része online-ban telt. Együtt írtuk a dolgozatokat, órák alatt végig beszélgettünk egymással. Szinte hihetetlen, de akkor ötös voltam kémiából is. 😊 A legtöbb óra alatt mi, fiúk végig játszottunk (Minecraft, World of Warcraft). Sokat segített az osztály egységének a kialakításában, hogy azon a nyáron elmentünk Vinyére (Bakony) osztálykirándulásra Szedenik tanárnővel. Tulajdonképpen a 10. évfolyam első félévében láttuk meg először egymás arcát, addig vagy online-ban voltunk, vagy maszkot hordtunk. Az online időszakhoz köthető az is, hogy az osztályból a fiúk különböző majmokat választottak Teams profil képnek. Én orángutánt, Tomi gyűrűsfarkú makit, Kristóf (Almási Kristóf) lemúrt, Dávid (Kenéz Dávid) meg csimpánzt.

Miért és mikor döntöttél úgy, hogy dökös leszel?

A Remetébe (Remetekertvárosi Általános Iskola) jártam, és a felső tagozaton végig dökös voltam, nyolcadikban pedig DÖK-elnök. A Rákócziban 10-ben lettem osztályképviselő Laurával (Kozák Laura). Akkor Mihályi Marcell volt a DÖK-elnök, és amikor ő leköszönt, én is jelentkeztem, de nem engem választottak meg, így az ötök tanácsába kerültem. Ekkor már minden rendezvényen ott voltam, ahol tudtam, segítettem. Sokat jelentett nekem, hogy a diáknapon én voltam a számháború felelőse, és a program nagyon jól sikerült. Ez motivált abban is, hogy ismét elnöknek jelentkezzek, és amikor Domi és Franci (Schvéger Domonkos és Gehl Franciska) elballagtak, én lettem a diákönkormányzat vezetője. Őszintén szólva sosem stresszeltem túlzottan a tanulás miatt, ezért az elnökségem alatt mindig volt időm a diákönkormányzat ügyeire.

Miket tartasz a legnagyobb sikereidnek?

Úgy érzem, a tavalyi gólyatábor kifejezetten jó volt, szerintem a halloween, az egyik legújabb programunk is népszerű volt, mert idén már nagyobb teret kapott, és a bolondballagás is jól sikerült, „felturbóztuk” a Valentin-napot is. Büszke vagyok arra, hogy mi honosítottuk meg a gimnáziumi DÖK-mikulást, hosszú évek után ismét volt DÖK-tábor, és nagyobb hangsúlyt kaptak a tematikus napok is.

Véleményed szerint melyek egy DÖK-elnöknek a legfőbb feladatai?

Ez egy összetett szerep. Az elnök először is kapocs a tanárok és a diákok között, másrészt igyekszik összefogni az egész szervezetet, és persze tevékeny részt vállal a programokban. A kapcsolati és programszervező részt úgy gondolom, megvalósítottam, a diákönkormányzatnak mint szervezetnek az összetartása viszont problematikus volt, nem sikerült mindig mozgósítanom a képviselőket. Remélem, ez a jövőben jobb lesz, erre látok is esélyt, mert a mostani vezetőség nagyon színes, és talán jobban tudja motiválni a saját évfolyamát. Amiben még lehetne fejlődni, az a dökös csapatépítés, elsősorban iskolán kívüli programok révén, hogy a dök csapat még összetartóbb közösség legyen.

Mit kívánsz a jelenlegi elnöki párosnak?

Azt, hogy legyen két eredményes és boldog évük a Rákócziban. Vezessék ugyanúgy szívvel-lélekkel a dököt, ahogy képviselőként eddig dolgoztak. Mondtam már nekik is, hogy nyugodtan keressenek, ha elbizonytalanodnak.

Hogy állsz az érettségikkel?

Az írásbelik megvoltak, bevallom az emelt biosztól félek nagyon, az emelt latintól kicsit kevésbé.

Mi leszel, ha nagy leszel?

Két tervem van. Az A terv az, hogy történelem-latin szakos gimnáziumi tanár, a B terv a rendezvényszervezés. Az biztos, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni, lehetőség szerint a fiatalabb korosztállyal. A rendezvényeknél is inkább olyanokra gondolok, mint gyereknap, gyereksarok, stb. Ilyen típusú munkát jelenleg is végzek, illetve korábban éveken keresztül voltam nyaranta táborvezető ikszes órákért, önkéntesként, vagy rendes fizetésért. Persze a továbbtanulás a cél, ezért azt tervezem, hogy tanári szakra megyek, és majd az egyetem után elvégzek egy rendezvényszervezői képzést. A mostani állapotok mellett nem érzem azt, hogy a tanári szakma elég lenne a biztos megélhetéshez, illetve nagy a kiégés veszélye, ezért szeretném magamat bebiztosítani.

Mesélnél kicsit a rákóczis kortárs segítő programról, amiben te is részt vettél?

Egy A osztályos diák, Pócs Ákos kezdeményezte ezt annak idején. Kovács Andrea iskolapszichológusnál még egy mentálhigiéniás képzést is elvégeztünk, a lényege az volt, hogy segíteni tudjunk a problémával küszködő gimnazista társainknak. Máig őrzöm a tanfolyam elvégzésért kapott oklevelemet! Sajnos, a program nem indult be a gimnáziumban, szép lassan elhalt.

Mi a véleményed az iskolai menzáról?

A rákóczis éveim alatt, legalábbis akkortól kezdve, hogy jelenléti oktatás volt, végig menzás voltam. Általánosságban azt lehet mondani, hogy heti egyszer volt jó étel. A pénteki vega nap bevezetése sajnos nem emelte a színvonalat. A legrosszabb emlékem a menzáról a gyümölcsszószos gyurmaízű és szagú nudli, valamint az amerikai sajtos tészta, amit mi csak nukleáris tésztának hívtunk, mert biztosak voltunk benne, hogy még világítana is, ha sötét lenne az ebédlőben. A kedvencem a paradicsomleves, a halrudacska és a rántott hús voltak.

Mit csináltál, ha nem kötött le a tanóra?

Nem vagyok büszke rá, de nem volt olyan tanórám, amin legalább egyszer el ne aludtam volna. Az alvókám mindig jó volt. Szedenik tanárnő irodalom óráin kifejezetten jókat szunyókáltam az első padban. Néha Dáviddal, néha egyedül😊.

Indultál-e kerületi kaptatón?

Igen, egyszer, mert Garam (Garamvölgyi Péter testnevelő) kötelezővé tette. Emlékeim szerint végig sétáltam, és lelkesen drukkoltam Kiarának (Kerékgyártó Kiara), aki abban az évben második lett.

Megmarad-e a kötődésed a Rákóczihoz a jövőben is?

Természetesen. Sok „külsős” rákóczis ismerősöm is van. Endrédi Zoltán családi barátunk például. Ő egyébként nem őriz túl jó emléket a Rákócziról, ahol nappalisként kezdett, de estisként végzett. Vagy említhetném anyukám egyik legjobb barátnőjét, Fazekas Juditot is, aki szintén a Rákócziban végzett.

Az interjút Hortobágyi Péter készítette, fotó: Hortobágyi Péter, Kovács Réka 10.C