Francia cserekapcsolat

A lorgues-i Lycée Thomas Edisonnal nem új keletű a Rákóczi kapcsolata. Az idei tanévben is folytatódott a cserekapcsolat. A francia delegáció februárban látogatott hozzánk, a magyar diákok pedig áprilisban utaztak ki a csodálatos francia városkába. A nemzetközi projekt tematikája idén a gasztronómia volt, a diákok a két ország konyhaművészetével és étkezési szokásaival ismerkedtek meg a projekt keretein belül.

Az áprilisban kiutazó rákóczis diákok a 10-11. évfolyamból kerültek ki, a legtöbben a 11.B osztályba járnak. Az ő személyes beszámolójuk következik.

"Az 2024. április 5-12. között létrejött mobilitás során rengeteg élményben volt része mind a huszonkét résztvevőnek, többek között nekünk is. Persányi Cecília és Gyarmathy Beatrix tanárnők kísértek minket, és időt és energiát nem sajnálva dolgoztak a francia tanárokkal együtt a szervezésen, hogy minden flottul menjen. A program helyszíne a francia Provence-Alpes-Côte d’Azur régió volt, ahol nem csupán a kultúra megismerése és a gyönyörű tájak váltak hasznunkra, hanem a projektmunka elkészítése folyamán számos kompetenciánkat tudtuk fejleszteni. Elsősorban a másokkal való együttműködést emelném ki. Kisebb csapatokra voltunk beosztva, ahol a francia és a magyar diákok dolgoztak együtt. Ezalatt a nyelvi készségeink is kiteljesedhettek, illetve nagy hangsúlyt fektettünk a tökéletes kooperáció megteremtésére, hiszen meg kellett egyezni a feladat kivitelezésének módjában. A kommunikációs gátak átlépése se volt egyszerű, de minden percét élveztük. Ha éppen nem értettük, amit a másik mond, megpróbáltuk körülírni egymásnak, így a sok nevetés mellett rengeteg új szót is megismertünk. A hét végére már belerázódtunk ebbe is, egyre gördülékenyebben zajlott a közös munka és a beszélgetések. Amióta újra itthon vagyunk, sokkal effektívebb a nyelvtanulás, folyamatosabban tudunk beszélni franciául, és hallás után már szinte mindent megértünk.

 

Semmiképp nem érdemes kihagyni a kreativitást, ami jelentős szerepet játszott a kint töltött hetünkben. Problémamegoldó készségünk is fejlődött, önállóbbá váltunk, hiszen egy idegen országban kellett boldogulni, olyan családokkal, akik többnyire csak franciául beszéltek és értettek. Továbbá talpraesettebbek lettünk a program által és fejleszthettük az alkalmazkodó képességeinket.

Rengeteg új embert, és így velük együtt rengeteg új világszemléletet ismerhettünk meg. Ezek akár tudatosan, akár tudat alatt, de mindenképp beépülnek a mindennapjainkba és a gondolkodásmódunkba. Órákon is lehetőségünk volt részt venni, például angolon, olaszon, történelmen, matekon, valamint filozófián. Ezek mind különbözőek voltak, de óriási odafigyelést igényeltek a nyelvi nehézségek miatt. Többünket kellemes meglepetés érte, hiszen szinte az egészet megértettük, esetleg még kérdésekre is tudtunk válaszolni. Emellett új kapcsolatokat építhettünk ki, és köztudott, hogy ezek a barátságok gyakran életre szólóak. Mivel több osztályból vettünk részt a programban, így a magyar csapatot is közelebb hozta egymáshoz.

Már a családokkal eltöltött fantasztikus hétvégét követő első napon ámulatba ejtő tájakat csodálhattunk meg. Szinte mindenki libabőrös lett a gyönyörű Gorges-du-Verdon látványától, amit elektromos hajókkal vagy vízibiciklivel közelíthettünk meg, miközben a hajunkat lágy szellő fújta. Ahogy egyre beljebb mentünk, szebbnél szebb vízesések vártak ránk. A többi nap is hasonlóan káprázatos volt, járunk Moustiers-Sainte-Marie-ban, ami egy hegyoldalba épült falu, egy fantasztikus templommal, amihez sziklamászáshoz közelítő túrát kellett megtenni, de megérte. Szuvenírekben sem volt hiány, a helyi vásároknak köszönhetően. A szerdai napon egy nagyobb kiruccanásban volt részünk, meglátogattuk Saint-Tropez-t, illetve egy lélegzetelállító strandot, ahol az áprilisi bolondos időjárás ellenére félig-meddig a tengerbe is belemerészkedtünk. Utolsó napunkat megkoronáztuk egy kisebb nizzai megállóval, az óváros elképesztő utcácskáin való sétálgatás méltó zárása volt a hétnek. A reptérre érve többen könnyeket is hullattak, olyan jól éreztük magunkat.

Összességében, a kiutazás maga egy életre szóló élményként raktározódott el mindnyájunkban. A provence-i buszutakat sem felejtjük el, úgy felkavarta mindenkinek a gyomrát…

Szöveg: Csikós Lili, Széplaki Eszter és Veljanovic Nóra 11.B
Fotó: Maxime Catel