A Mosoni-Dunán jártunk

 

Gönczöl Zoltán tanár úr a tavalyi tanév második felében csatlakozott a Rákóczis tanárok csapatához. És mint az később kiderült, már hat éve kitartóan szervez vízi vándortáborokat érdeklődő diákjai számára. Ezt ebben az évben is megtette, és én meg hét másik osztálytársam nagy örömmel jelentkeztünk. Ebbe a vándortáborba nem csak Rákóczis diákok mehettek, hanem Gönczöl tanár úr régebbi, vagy más iskolába járó diákjai is, ezért gyorsan új barátokra lelt mindenki.

Az első megálló Rajka volt, ahova vonattal jutottunk, el és onnan eveztünk Győr felé kisebb kitérőkkel. Összesen négy helyen szálltunk meg, és mindenhol katonai sátorokban aludtunk. Az időjárás végig tökéletes volt, egyszer sem esett az eső, habár voltak olyan pillanatok, amikor nem vágytunk másra, mint egy kisebb záporra, mert nem volt túl kellemes napi 20-30 km-t megtenni tűző napfényben és 35 fokban. A nagy meleget viszont ki tudtuk egyenlíteni azzal, hogy 2 óránként az összes kenu egymásba kapaszkodott és miközben azok csorogtak le a Dunán, a felmelegedett diákok tudtak csobbanni egyet a vízben. Evezésen kívül késő délután voltak más programok is, mint például: győri városnézés, kalandpark, gyógyfürdő meglátogatása és egy újra hasznosítással kapcsolatos előadás megtekintése. Egy hosszú napnyi evezés után nem vágytunk semmi másra, minthogy a Duna parton összeüljünk a barátainkkal és csevegjünk különbözőbbnél különbözőbb témákról. Habár egyik este sem maradtunk fent túlságosan későig, nekem így is örökké meg fognak maradni azok a pillanatok, amikor a naplementében röplabdáztunk és utána éjfélig beszélgettünk zenehallgatás közben.

Én csakis pozitívan tudok visszagondolni erre a táborra, ezért nagy szeretettel ajánlom, hogy jövőre ti is bátran jelentkezzetek, és akár külsős barátaitokat is hívjátok meg.

Ollai Eszter 9.T