Tanévzárás-díjátadás

A 2023-2024-es igen hosszú tanév utolsó napján sportnapot tartottunk. Nyolc osztály úgy döntött, külső helyszínen sporttal, játékkal tölti el az időt. A legnépszerűbb helyszín idén a Margitsziget volt. A 10.B osztály a Gesztenyés-kertben járt a MOM mellett, ahol a köztéri alkotásokat fedezték fel az osztály tagjai, többek között a Kossuth-díjas Szmrecsányi Boldizsárnak (Boldi), egykori rákóczis diáknak az 1956-os forradalomra megemlékező alkotását is.

A testnevelők ezen a napon számos sportprogramot szerveztek az iskola épületében. Lehetett focizni, röpizni, jógázni, vagy Benkő Dávid tanár úrral szimultán sakkozni.

A sportnap oklevelek és emléklapok átadásával zárult a tornateremben. Több rákóczis diák polgármesteri kitüntetésben részesült, Pálfi Szonja (7.T) és Rády Emma (10.B) pedig „Jó tanuló, jó sportoló” oklevelet vehettek át. 

Idén az alábbi tanulók kapták meg a Tankerület Kiváló Diákja kitüntetést:

Buday Virág 10.HR

Darvas Ottó 12.HR

Farkas-Vándorffy Donát 11.A

Gyurkovics Kornél 11.T

Kenéz Dávid 12.A

Krémer Tünde 12.C

Szabó Rebekka 10.T

Szendrey Máté 11.C

Kihirdetésre került az osztályok közötti verseny eredménye is. Idén a 10.HR osztály lett az iskolai győztes, és ezzel egy szabadnapot nyert, amit a következő tanévben használhat majd fel.

Nagy tapsot kaptak a labdarúgó Rákóczi Kupa legeredményesebb csapatai, a 10.C, a 12.HR és a győztes alakulat, a 11.AB.

Végül átadásra kerültek a diákönkormányzat elismerései is. A 2023-2024-es tanévben a rákóczis diákok Papp Imre, Garamvölgyi Péter, Fábián Viktor, Merényi Péter és dr. Pomázi Bence tanár uraknak adtak át elismerő oklevelet.

Mindenkinek pihenéssel teli nyári szünetet kívánunk!

Osztálykirándulások 2024.

2024 júniusának közepén 21 osztály ment osztálykirándulásra. A 11.HR és a 11.T osztály mentek a legmesszebb, ők Prágába kirándultak. A legnépszerűbb helyszín idén is a Balaton volt. Kilenc osztály utazott ide. A következő összeállításunkban a kiránduló osztályokról egy-egy osztály/csoportképet közlünk, illetve egy egymondatos élménybeszámolót, feltéve, ha az osztály dök-képviselője eljuttatta azt a szerkesztőségünkbe😃.

7.HR

Úti cél: Szolnok

7.NY

Úti cél: Balatonfüred-Tihany

"35 kilométernyi séta és egy hosszú éjszaka."

7.T

Úti cél: Eger

"A mi osztálykirándulásunk úti célja Eger volt, ahol hegyet másztunk, kickbikeoztunk, és ügyességi játékokat is ki tudtunk próbálni, így nem is tűnt kevésnek ez a kétnapos kiruccanás."

8.HR

Úti cél: Balatonboglár-Balatonlelle

“Meccs nézés szombat este, 3 órányi alvás és hot-dog csinálás este 8-kor, mert ehetetlen a vacsora”

8.T

Úti cél: Bogács

“Még a sarkcsillag sem segített kijutni a susnyásból.”

9.A

Úti cél: Fonyód

“Fáj a hasam…😉”

9.B

Úti cél: Siófok

“Egy felejthetetlen emlék, akár a paintball lövedékek által okozott fájdalom a testünkön.”

9.C

Úti cél: Szarvas

“A legnagyobb kincskeresés után, körösi kalózok lettünk Szarvason.”

9.HR

Úti cél: Balatonalmádi

"Ködös napfelkelte"

9.NY

Úti cél: Balatonfenyves

9.T

Úti cél: Tisza-tó

10.A

Úti cél: Debrecen

10.B

Úti cél: Balatonudvari

"Hami büfé for ever!"

10.C

Úti cél: Gyula

“Egy hajóban evezünk (de nem mindegy, ki a kormányos)🙂”

10.HR

Úti cél: Gyenesdiás

10.T

Úti cél: Hercegkút

“Nem sikerült Rákóczit feléleszteni a sírjából, de legalább egy töritételt megtanultunk az előadások alatt.”

11.A

Úti cél: Poroszló

11.B

Úti cél: Siófok

11.C

Úti cél: Sarud

11.HR

Úti cél: Prága

"Ahol állítólag a sör is jó"

11.T

Úti cél: Prága

Francia cserekapcsolat

A lorgues-i Lycée Thomas Edisonnal nem új keletű a Rákóczi kapcsolata. Az idei tanévben is folytatódott a cserekapcsolat. A francia delegáció februárban látogatott hozzánk, a magyar diákok pedig áprilisban utaztak ki a csodálatos francia városkába. A nemzetközi projekt tematikája idén a gasztronómia volt, a diákok a két ország konyhaművészetével és étkezési szokásaival ismerkedtek meg a projekt keretein belül.

Az áprilisban kiutazó rákóczis diákok a 10-11. évfolyamból kerültek ki, a legtöbben a 11.B osztályba járnak. Az ő személyes beszámolójuk következik.

"Az 2024. április 5-12. között létrejött mobilitás során rengeteg élményben volt része mind a huszonkét résztvevőnek, többek között nekünk is. Persányi Cecília és Gyarmathy Beatrix tanárnők kísértek minket, és időt és energiát nem sajnálva dolgoztak a francia tanárokkal együtt a szervezésen, hogy minden flottul menjen. A program helyszíne a francia Provence-Alpes-Côte d’Azur régió volt, ahol nem csupán a kultúra megismerése és a gyönyörű tájak váltak hasznunkra, hanem a projektmunka elkészítése folyamán számos kompetenciánkat tudtuk fejleszteni. Elsősorban a másokkal való együttműködést emelném ki. Kisebb csapatokra voltunk beosztva, ahol a francia és a magyar diákok dolgoztak együtt. Ezalatt a nyelvi készségeink is kiteljesedhettek, illetve nagy hangsúlyt fektettünk a tökéletes kooperáció megteremtésére, hiszen meg kellett egyezni a feladat kivitelezésének módjában. A kommunikációs gátak átlépése se volt egyszerű, de minden percét élveztük. Ha éppen nem értettük, amit a másik mond, megpróbáltuk körülírni egymásnak, így a sok nevetés mellett rengeteg új szót is megismertünk. A hét végére már belerázódtunk ebbe is, egyre gördülékenyebben zajlott a közös munka és a beszélgetések. Amióta újra itthon vagyunk, sokkal effektívebb a nyelvtanulás, folyamatosabban tudunk beszélni franciául, és hallás után már szinte mindent megértünk.

 

Semmiképp nem érdemes kihagyni a kreativitást, ami jelentős szerepet játszott a kint töltött hetünkben. Problémamegoldó készségünk is fejlődött, önállóbbá váltunk, hiszen egy idegen országban kellett boldogulni, olyan családokkal, akik többnyire csak franciául beszéltek és értettek. Továbbá talpraesettebbek lettünk a program által és fejleszthettük az alkalmazkodó képességeinket.

Rengeteg új embert, és így velük együtt rengeteg új világszemléletet ismerhettünk meg. Ezek akár tudatosan, akár tudat alatt, de mindenképp beépülnek a mindennapjainkba és a gondolkodásmódunkba. Órákon is lehetőségünk volt részt venni, például angolon, olaszon, történelmen, matekon, valamint filozófián. Ezek mind különbözőek voltak, de óriási odafigyelést igényeltek a nyelvi nehézségek miatt. Többünket kellemes meglepetés érte, hiszen szinte az egészet megértettük, esetleg még kérdésekre is tudtunk válaszolni. Emellett új kapcsolatokat építhettünk ki, és köztudott, hogy ezek a barátságok gyakran életre szólóak. Mivel több osztályból vettünk részt a programban, így a magyar csapatot is közelebb hozta egymáshoz.

Már a családokkal eltöltött fantasztikus hétvégét követő első napon ámulatba ejtő tájakat csodálhattunk meg. Szinte mindenki libabőrös lett a gyönyörű Gorges-du-Verdon látványától, amit elektromos hajókkal vagy vízibiciklivel közelíthettünk meg, miközben a hajunkat lágy szellő fújta. Ahogy egyre beljebb mentünk, szebbnél szebb vízesések vártak ránk. A többi nap is hasonlóan káprázatos volt, járunk Moustiers-Sainte-Marie-ban, ami egy hegyoldalba épült falu, egy fantasztikus templommal, amihez sziklamászáshoz közelítő túrát kellett megtenni, de megérte. Szuvenírekben sem volt hiány, a helyi vásároknak köszönhetően. A szerdai napon egy nagyobb kiruccanásban volt részünk, meglátogattuk Saint-Tropez-t, illetve egy lélegzetelállító strandot, ahol az áprilisi bolondos időjárás ellenére félig-meddig a tengerbe is belemerészkedtünk. Utolsó napunkat megkoronáztuk egy kisebb nizzai megállóval, az óváros elképesztő utcácskáin való sétálgatás méltó zárása volt a hétnek. A reptérre érve többen könnyeket is hullattak, olyan jól éreztük magunkat.

Összességében, a kiutazás maga egy életre szóló élményként raktározódott el mindnyájunkban. A provence-i buszutakat sem felejtjük el, úgy felkavarta mindenkinek a gyomrát…

Szöveg: Csikós Lili, Széplaki Eszter és Veljanovic Nóra 11.B
Fotó: Maxime Catel

Holland cserekapcsolat

 

Június elején a European Water Project keretében 35 rákóczis diák látogatott el Hollandiába. A 7.T, 8.HR és 8.T osztályokba járó diákokat Dobai Anita, Fábián Nikolett és Párdányi Borbála tanárnők, valamint Hadzsy Anna igazgatónő kísérte el a furcsa nevű s-Hertogenbosch városba, ahol a magyar diákok egy nemzetközi projekt részesei lehettek. A városi iskola (Rodenborch College) által szervezett projekthéten holland, magyar, francia és spanyol diákoknak kellett közösen számos gyakorlati feladatot megoldaniuk. A rákóczis diákok nem vallottak szégyent, a szervezők kiemelték kreativitásukat, aktivitásukat és magas színvonalú angol nyelvtudásukat is.

A magyar delegáció nagyon élvezte a csereprogramot, reméljük, a cserekapcsolat a jövőben is folytatódni fog! Békési Luca 8.T osztályos tanuló így élte meg a tanulmányi kirándulást:

"Az utazásunk korán kezdődött, már hajnali háromkor fent voltunk, hogy kint legyünk a reptéren, és indulhassunk. A repülőn kellemes meglepetés ért, Mihályi Marci (iskolánk korábbi DÖK elnöke) utaskísérőként dolgozott, és mindenkivel kedvesen elbeszélgetett. Elég hamar meg is érkeztünk Eindhovenbe, ahol már a holland családok fogadtak minket.

Habár fáradtak voltunk, az első napra is jutott program. Sokan Amszterdamba látogattak, ahol már sétálni is elég volt, hogy le legyünk nyűgözve. Volt, aki vidámparkba ment, vagy szétnézett a városban ahol laktunk.

A második nap már az iskolában kezdődött, majdnem mindenki biciklivel érkezett, akkor is, ha tíz percet vagy egy órát kellett hozzá tekerni. Itt is különböző programokkal töltöttük a napot, jobban megismertük egymást, az iskolát és sportoltunk is egy kicsit.

Kedden is az iskolába mentünk, de már a spanyol és francia cserediákokkal együtt. Elkezdtünk dolgozni a vízi projekten, majd elmentünk egy közeli farmra, ahol vízi rovarokat, békákat fogtunk és tanulmányoztuk őket.

Szerdán s-Hertogenbosch központjába látogattunk, természetesen biciklivel. Itt nem volt teljesen egyértelmű a program, mivel mi azt hittük várost nézni megyünk, de miután mindenki kapott egy vízipisztolyt, más irányba alakultak az események😊.

Csütörtökön nem a legjobb időben egy kis tóhoz mentünk. Itt a legjobban az tetszett, hogy egy „hajót” kellett építenie a csapatoknak, amit aztán ki is próbáltak a vízen.

Pénteken a csapatok bemutatták az elkészült projektjüket és a LEGO modelleket. Este még visszamentünk az iskolába, ahol egy záró bulit tartottak, így jó hangulatban tölthettük az utolsó esténket.

Szombaton már csak a délelőtt volt szabad, legtöbben ezt az időt a holland családjukkal töltötték, én például megnézhettem egy gyeplabda mérkőzést. Ezek után a reptérre mentünk, ahol elbúcsúztunk egymástól.

Remélem, még lesz lehetőség hasonló csereprogramokra, mivel azáltal, hogy családoknál laktunk sokkal jobban megismerhettük a helyi szokásokat, ételeket és a mindennapokat."

Szöveg: Békési Luca 8.T, Hortobágyi Péter, fotó: Fábián Nikolett 

 

Kirándul a Rákóczi

A hét második felében a végzősöket leszámítva valamennyi rákóczis osztály tanulmányi kirándulásra megy. A legnépszerűbb helyszín idén is a Balaton, ahova 9 osztály utazik. Két osztály, a 11.HR és a 11.T tesznek külföldi utat, ők Prágába mennek. A kirándulásról szóló beszámolókat a Röplapban fogjuk közzé tenni június második felében. Az egyes osztályok úti céljairól a linkre kattintva lehet tájékozódni. úti célok_2024

Bronzérmes lett a rákóczis csapat

Június 8-án került megrendezésre a Mercedes Kosárlabda Akadémián a B33 Diákolimpia 2023/2024-es Országos Döntője. Iskolánkat a Badinier Maxim (8.T), Molnár Zsombor (8.T), Bálint Andor Borisz (7.T), valamint Bartal Benedek Brúnó összeállítású csapat képviselte (7.NY), amely hatalmas küzdelemben az előkelő harmadik helyet szerezte meg. Gratulálunk a csapat tagjainak, és a felkészítő-csapatkísérő testnevelőnek, Vámos Krisztinának a kiemelkedő eredményhez!

A nemzeti összetartozás napja

1920. június 4-én kötötték meg a trianoni békét. Magyarország területének csaknem két harmadát elcsatolták, lakosságának pedig a felét elveszítette. A magyar országgyűlés 2010-ben június 4-ét a nemzeti összetartozás emléknapjává nyilvánította. Idén az iskolai megemlékezést a 9.HR osztály készítette. Kvízt és videót állítottak össze ebből az alkalomból. Kisfilmjükben az utca emberét kérdezték arról, mit tud a trianoni békéről, illetve arról, mit jelent számára magyarnak lenni. A videó itt érhető el:  kisfilm Az aulában kiállított installáció a 10.B osztály munkája.

Beszélgetés a leköszönő diákelnökkel

 

Nagy Tamás 12.A osztályos tanuló egy éven keresztül volt a diákönkormányzat elnöke. Idén tavasszal köszönt le az elnökségről, és jelenleg az érettségire és a továbbtanulásra koncentrál. A ballagási ünnepségen ő kapta a legaktívabb végzős dökösnek járó Dök-kutyát. Tomival beszélgettünk.

Az általános iskola után miért a Rákóczit választottad?

Első helyen egy pesti elitgimnáziumot választottam, viszont ott a szóbelin vizsgán a tanárok nagyon lekezelőek voltak. Ezután jött a rákóczis szóbeli, és az sokkal pozitívabb élményként éltem meg. Szedenik Enikő, Rusvai Márta, Kontár-Halász Emese és Békefi-Zrinyi Ágnes tanárnők alkották a bizottságot. Nem bántam meg, hogy a Rákóczi választottam😊.

Rákóczis éveid alatt melyik tantárggyal gyűlt meg a bajod?

Számomra a legnehezebb tantárgy egyértelműen a kémia volt. Amikor ide jelentkeztem, nem gondoltam bele, hogy négy éven keresztül emelt szinten fogjuk tanulni. Bevallom, hogy a 12. évfolyam első évében minden dolgozatomat egyesre írtam, és csak Papp tanár úr jóindulatának köszönhetem, hogy javítási lehetőséget kaptam, és így 1.21-es átlaggal és kegyelem kettessel abszolváltam az első félévet. Jó barátomat és osztálytársamat, Tomit (Bakonyi Tamás) megihlették a szenvedéseim, és egy emléklapot készített róla, amit a bolondballagás alkalmával helyeztünk ki a kémia teremben.

Milyen volt az első éved a Rákócziban?

Rögtön online oktatással kezdtünk, gólyatáborunk sem volt. Viszont már a beiratkozás után lett osztálycsoportunk, és még augusztusban megismerkedtünk egymással. A kilencedik nagy része online-ban telt. Együtt írtuk a dolgozatokat, órák alatt végig beszélgettünk egymással. Szinte hihetetlen, de akkor ötös voltam kémiából is. 😊 A legtöbb óra alatt mi, fiúk végig játszottunk (Minecraft, World of Warcraft). Sokat segített az osztály egységének a kialakításában, hogy azon a nyáron elmentünk Vinyére (Bakony) osztálykirándulásra Szedenik tanárnővel. Tulajdonképpen a 10. évfolyam első félévében láttuk meg először egymás arcát, addig vagy online-ban voltunk, vagy maszkot hordtunk. Az online időszakhoz köthető az is, hogy az osztályból a fiúk különböző majmokat választottak Teams profil képnek. Én orángutánt, Tomi gyűrűsfarkú makit, Kristóf (Almási Kristóf) lemúrt, Dávid (Kenéz Dávid) meg csimpánzt.

Miért és mikor döntöttél úgy, hogy dökös leszel?

A Remetébe (Remetekertvárosi Általános Iskola) jártam, és a felső tagozaton végig dökös voltam, nyolcadikban pedig DÖK-elnök. A Rákócziban 10-ben lettem osztályképviselő Laurával (Kozák Laura). Akkor Mihályi Marcell volt a DÖK-elnök, és amikor ő leköszönt, én is jelentkeztem, de nem engem választottak meg, így az ötök tanácsába kerültem. Ekkor már minden rendezvényen ott voltam, ahol tudtam, segítettem. Sokat jelentett nekem, hogy a diáknapon én voltam a számháború felelőse, és a program nagyon jól sikerült. Ez motivált abban is, hogy ismét elnöknek jelentkezzek, és amikor Domi és Franci (Schvéger Domonkos és Gehl Franciska) elballagtak, én lettem a diákönkormányzat vezetője. Őszintén szólva sosem stresszeltem túlzottan a tanulás miatt, ezért az elnökségem alatt mindig volt időm a diákönkormányzat ügyeire.

Miket tartasz a legnagyobb sikereidnek?

Úgy érzem, a tavalyi gólyatábor kifejezetten jó volt, szerintem a halloween, az egyik legújabb programunk is népszerű volt, mert idén már nagyobb teret kapott, és a bolondballagás is jól sikerült, „felturbóztuk” a Valentin-napot is. Büszke vagyok arra, hogy mi honosítottuk meg a gimnáziumi DÖK-mikulást, hosszú évek után ismét volt DÖK-tábor, és nagyobb hangsúlyt kaptak a tematikus napok is.

Véleményed szerint melyek egy DÖK-elnöknek a legfőbb feladatai?

Ez egy összetett szerep. Az elnök először is kapocs a tanárok és a diákok között, másrészt igyekszik összefogni az egész szervezetet, és persze tevékeny részt vállal a programokban. A kapcsolati és programszervező részt úgy gondolom, megvalósítottam, a diákönkormányzatnak mint szervezetnek az összetartása viszont problematikus volt, nem sikerült mindig mozgósítanom a képviselőket. Remélem, ez a jövőben jobb lesz, erre látok is esélyt, mert a mostani vezetőség nagyon színes, és talán jobban tudja motiválni a saját évfolyamát. Amiben még lehetne fejlődni, az a dökös csapatépítés, elsősorban iskolán kívüli programok révén, hogy a dök csapat még összetartóbb közösség legyen.

Mit kívánsz a jelenlegi elnöki párosnak?

Azt, hogy legyen két eredményes és boldog évük a Rákócziban. Vezessék ugyanúgy szívvel-lélekkel a dököt, ahogy képviselőként eddig dolgoztak. Mondtam már nekik is, hogy nyugodtan keressenek, ha elbizonytalanodnak.

Hogy állsz az érettségikkel?

Az írásbelik megvoltak, bevallom az emelt biosztól félek nagyon, az emelt latintól kicsit kevésbé.

Mi leszel, ha nagy leszel?

Két tervem van. Az A terv az, hogy történelem-latin szakos gimnáziumi tanár, a B terv a rendezvényszervezés. Az biztos, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni, lehetőség szerint a fiatalabb korosztállyal. A rendezvényeknél is inkább olyanokra gondolok, mint gyereknap, gyereksarok, stb. Ilyen típusú munkát jelenleg is végzek, illetve korábban éveken keresztül voltam nyaranta táborvezető ikszes órákért, önkéntesként, vagy rendes fizetésért. Persze a továbbtanulás a cél, ezért azt tervezem, hogy tanári szakra megyek, és majd az egyetem után elvégzek egy rendezvényszervezői képzést. A mostani állapotok mellett nem érzem azt, hogy a tanári szakma elég lenne a biztos megélhetéshez, illetve nagy a kiégés veszélye, ezért szeretném magamat bebiztosítani.

Mesélnél kicsit a rákóczis kortárs segítő programról, amiben te is részt vettél?

Egy A osztályos diák, Pócs Ákos kezdeményezte ezt annak idején. Kovács Andrea iskolapszichológusnál még egy mentálhigiéniás képzést is elvégeztünk, a lényege az volt, hogy segíteni tudjunk a problémával küszködő gimnazista társainknak. Máig őrzöm a tanfolyam elvégzésért kapott oklevelemet! Sajnos, a program nem indult be a gimnáziumban, szép lassan elhalt.

Mi a véleményed az iskolai menzáról?

A rákóczis éveim alatt, legalábbis akkortól kezdve, hogy jelenléti oktatás volt, végig menzás voltam. Általánosságban azt lehet mondani, hogy heti egyszer volt jó étel. A pénteki vega nap bevezetése sajnos nem emelte a színvonalat. A legrosszabb emlékem a menzáról a gyümölcsszószos gyurmaízű és szagú nudli, valamint az amerikai sajtos tészta, amit mi csak nukleáris tésztának hívtunk, mert biztosak voltunk benne, hogy még világítana is, ha sötét lenne az ebédlőben. A kedvencem a paradicsomleves, a halrudacska és a rántott hús voltak.

Mit csináltál, ha nem kötött le a tanóra?

Nem vagyok büszke rá, de nem volt olyan tanórám, amin legalább egyszer el ne aludtam volna. Az alvókám mindig jó volt. Szedenik tanárnő irodalom óráin kifejezetten jókat szunyókáltam az első padban. Néha Dáviddal, néha egyedül😊.

Indultál-e kerületi kaptatón?

Igen, egyszer, mert Garam (Garamvölgyi Péter testnevelő) kötelezővé tette. Emlékeim szerint végig sétáltam, és lelkesen drukkoltam Kiarának (Kerékgyártó Kiara), aki abban az évben második lett.

Megmarad-e a kötődésed a Rákóczihoz a jövőben is?

Természetesen. Sok „külsős” rákóczis ismerősöm is van. Endrédi Zoltán családi barátunk például. Ő egyébként nem őriz túl jó emléket a Rákócziról, ahol nappalisként kezdett, de estisként végzett. Vagy említhetném anyukám egyik legjobb barátnőjét, Fazekas Juditot is, aki szintén a Rákócziban végzett.

Az interjút Hortobágyi Péter készítette, fotó: Hortobágyi Péter, Kovács Réka 10.C