A múlt heti osztályfőnöki órán felmerült az érzékenyítő program ötlete. Kétfajta lehetőségünk volt, egy késő esti táncelőadás és egy délelőtti színdarab. Utóbbit választottuk, és sikerült is helyet szereznünk rá, így megúsztunk négy tanórát a napból.
A darab egy focicsapat és hét színésztanonc együttműködéséről szólt. De nem is igazán a cselekményen volt a hangsúly, hanem azokon, akik ezeket a szerepeket eljátszották, ugyanis a legtöbben down-kóros színészek voltak. Nagyon elcsodálkoztam, amikor megláttam őket, mert egyáltalán nem erre gondoltam érzékenyítésként. Érdeklődve figyeltem, hogyan érvényesülnek és élik bele magukat a szerepükbe, örömmel tölt el, hogy kapnak ilyen lehetőséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése