Mi az élet?

Mi az élet, kérdem én.

Festmény-e vagy költemény?

Az ember csak apró lény,

Kinek léte fontos, de kemény.

Ha festmény az élet,

Minden ember csak része a szépnek,

Egy ecsetvonás, egy szín,

Kinek jelentése öröm vagy kín.

Nagy festő az élet,

Jól áll kezében az ecset,

Van kivel szépet fest,

Van kivel keserveset.

Palettája telis-tele,

Csupa érdekes árnyalat,

Van, ki élénket ábrázol,

S van, ki csak árnyakat.

Mégis minden szín fontos,

S az élet ecsetje tűpontos,

Mindenkivel fest mit gondol,

Mégis minden szépen passzol.

Ha költemény az élet,

Sok mindent jelenthet léted.

Minden ember betű, szótag,

Mi e versnek jelentést ad.

Van ki sok jelentést hordoz,

S van, aki csak névelő,

Mégis mindenki fontos,

Hiszen így kerek a nagy mű.

Mindenkiben ott az esély,

Hogy egyszer nagyot alakít,

Még az is, ki csak apró vessző,

Lehet, mindent megfordít.

Nagy költő az élet,

Kezében meg nem áll a toll,

Minden szót jó helyre ír,

S úgy gondolja, te is nagy jelentést hordozol.

 

  Máthé Martin